Élő Közvetítés | Online Stream

nb1, labdarúgás, online stream élőben

Magyar labdarúgó bajnokság, NB1 online stream


magyar bajnokság, foci online stream élő

Magyar elsőosztályú labdarúgó bajnokság

2017-2018-as szezon élő közvetítés | Nb1 | M4 Sport TV élő online stream


Sport1 TV Onine Stream

Most megy az M4 Sporton Televízión



A magyar bajnokság az egyik legrégibb nagy hagyományokkal rendelkező labdarúgó bajnokság Európában. Az elsőt 1901-ben szervezte az MLSZ (Magyar Labdarúgók Szövetsége, ma Magyar Labdarúgó-szövetség), mely 1901 januárjában alakult az addig csak esetleges szervezettséggel játszó csapatok összefogására. E csapatok között számos olyan klubbot találunk, amelyek mind a mai napig aktív résztvevői a bajnokságnak, és olyanokat is melyek nevei ma már csak a legvérmesebb futballszurkolóknak mondanak valamit.

A három legmeghatározóbb klub, mely már a kezdetektől jelen van a magyar bajnokság több, mint 110 éve íródó történetében, a Ferencvárosi TC, a Magyar Testgyakorlók Köre /MTK/ és az Újpesti Torna Egylet /UTE/. Legkorábban, 1885-ben, az UTE alakult meg, majd ezt követte három évvel később az MTK. S bár a három klub közül utolsóként alakult, mégis elsőként hozta létre labdarúgó szakosztályát az FTC, megalakulásakor, 1899-ben. Ez a példa továbbterjedt a többnyire tornára, vívásra és úszásra koncentráló klubok között. Az MLSZ a csapatok különböző hazai és nemzetközi eredményeit figyelembe véve szervezett első és második osztályt. Az FTC az első, az UTE a másodosztályba kapott besorolást. Az első osztály tagjai voltak még a BTC, a MUE, MAFC és a BSC. Az MTK 1902-ben nevezett először a másodosztályba és a második helyen végezve rögtön fel is jutott az élvonalba, ahol 1904-ben már meg is szerezte első bajnoki címét. Ekkor kezdődött az "örökrangadó", ugyanis az FTC és az MTK uralta a bajnokság korai évtizedeit, míg az 1930-as években fel nem nőtt melléjük az UTE, a második világháború után pedig jött a Honvéd és a Vasas is. A másodosztályban indult UTE 1905-ben mutatkozott be a legjobbak között, ahonnan története során mindössze egyszer, az 1910-11-es szezonban, kiesett, de a második vonal küzdelmeit százszázalékosan nyerve vissza is jutott az első osztályba. Mire az UTE az 1929-30-as bajnokságban megszerezte első bajnoki aranyérmét, addigra az FTC 11-szeres, az MTK már 13-szoros bajnok volt. E három csapat dominanciájára jellemző, hogy az 1926 és 1940 között megrendezett 14 bajnokságból mindössze egyszer fordult elő, hogy valamelyik klub leszorult a dobogóról. Ez az 1933-34-es évadban történt, amikor a Debreceni Bocskai, első vidéki csapatként, bronzérmes lett 1940 vízválasztó a magyar bajnokság életében, az addig viszonylag politikamentesen zajló bajnokságba durván beleszólt a politika, amihez a második világháború szolgáltatott tragikus hátteret. Az egyre szigorodó zsidótörvények miatt az MTK - amelyet anno a magyar arisztokrácia és a zsidó nagypolgárság alapított - meghatározatlan időre feloszlatta önmagát. A két nagy ellenfél, az FTC és az UTE vezetősége tiltakozott e döntés ellen és kérte a határozat megváltoztatását. Az MTK labdarúgócsapata így négy idényben nem szerepelt (1940-44). A világháború tizedelése után azonban a klub azonnal bejelentette újjáalakulását (1945).

A magyar futball rákfenéje túlzott főváros-centrikussága. Vidéki csapat először 1926-ban szerepelt az első vonalban, ha nem számítjuk, hogy Újpestet és Csepelt csak 1950 január 1-jén csatolták Budapesthez, így addig kvázi vidéki csapatnak számítottak. A már említett Debreceni Bocskai mellett a korai időben Szombathely és Szeged csapata érdemel említést, különösen, hogy Szeged volt az első vidéki város, mely egyszerre két csapatot is adott az első osztálynak. Első vidéki csapatként bajnoki címet az 1943-44-es bajnokságban a Nagyváradi AC nyert, mely a második világháború határváltozásai miatt játszott a magyar bajnokságban. Ezt követően 19 évet kellett várni vidéki sikerre, ekkor, az 1963-as őszi bajnokságban a Győri ETO nyert bajnoki címet. Újabb 20 év után ismét a Győr nyert vidéki csapatként 1982-ben, majd a következő évben megvédte címét. Győr a vidéki labdarúgás egyik fellegvárává nőtte ki magát, bár a 2000-es évek közepétől Debrecen átvette a legsikeresebb vidéki csapat címét, miután 2014-ben már hetedik bajnoki címét szerezte. A klub kitüntette magát a nemzetközi porondon is, miután mind a Bajnokok Ligájában, mind az Európa Ligában bejutott egyszer a csoportkörbe. Vidéki csapatok közül nyert még bajnoki címet a Vác /1993-94/, a Dunaújváros /1999-2000/, a Zalaegerszeg /2001-02/ és a Székesfehérvár /2010-11, 2014-15/ is. A 2009-10-es szezon volt az első olyan a magyar bajnokság történetében, hogy nem végzett budapesti csapat a dobogón. Erre 109 évet kellett várni, majd ez a 2011-12-es idényben megismétlődött. A lebonyolítási rendszer többször változott. 1901-től 1905-ig, 1951-től 1956-ig és 1964-től 1969-ig naptári év szerint, 1906 őszétől 1944-ig, 1945 őszétől 1950 tavaszáig, 1957 őszétől 1963 tavaszáig és 1970 őszétől napjainkig őszi-tavaszi rendszerben írták ki a bajnokságot. Az átállás miatt 1906 tavaszán szünetelt a bajnokság; 1950 őszén, 1957 tavaszán, 1963 őszén és 1970 tavaszán féléves bajnokságot rendeztek. Ugyancsak fél évig tartott az 1945 tavaszi bajnokság is, de akkor azért, mert az 1944/45-ös idény ősszel a háborús események miatt félbeszakadt. A labdarúgó Soproni Liga 6. fordulójának szombati játéknapján (2008. augusztus 30.) az Újpest hazai pályán 4-3-ra verte az újonc Kecskemétet. Ezen a mérkőzésen az Újpest FC történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta, amivel az örökranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost, amely akkor egymást követően harmadik idényében szerepelt a másodosztályban.[1] A Ferencváros pályán elért eredmény alapján sosem esett ki az élvonalból, csak a 2006-os kizárása miatt kényszerült a másodosztályba. Jelenleg egy csapat mondhatja el, hogy élvonalbeli bemutatkozása óta mindig az első osztályban maradt: a 2006-ban feljutott Paksi FC.

Debrecen, Balmazújváros, Mezőkövesd, Puskás Akadémia, Paks, Diósgyőri VTK, Újpest, Haladás, Videoton, Vasas, Ferencváros, FTC, Fradi, Honvéd FC