Óriási változás áll be a Formula-1-es futamokkal kapcsolatban, a Liberty Media döntése szerint minden verseny rajtja "óra tízkor" lesz majd, ráadásul az összes futamot el is tolták egy órával. Alapvetően inkább utóbbit lesz nehezebb megszokni, hiszen az eddigi jól bejáratott 14:00-s rajtok helyett 15:10 lesz az alapvető európai kezdési időpont, amelyben nem annyira a plusz tíz perc, inkább a plusz egy óra a szokatlan. Több dologtól megválunk idén, bármi, 2017-esre emlékeztetőt, például a kakasülőt vagy a T-szárnyat, az FIA minden valószínűség szerint kőkeményen üldözni fog. A tavalyi év talán legmeglepőbb eleme a T-szárny volt, amelynek eleinte nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget, később azonban komoly kis fejlesztési verseny alakult ki körülötte, és egy-két futamtól eltekintve egy idő után már gyakorlatilag mindenkinek volt. Ami miatt a T-szárny egyáltalán felkerülhetett az autókra, az egy kiskapu, amelyet a fenti grafikán jól láthatunk. A szabályok értelmében az aerodinamikai elemekre vonatkozó tiltás csak a piros téglalapokkal jelölt területekre vonatkozott, a szabályozásból viszont "kifelejtették" a köztes részeket, a kettő közötti sávot pedig a szó szoros és átvitt értelemben is szabadon hagyták, így pedig a mérnökök egy idő után kapva kaptak az alkalmon, és felszerelték a maguk egyre extrémebb változatait. Az elemnek két szerepe is volt: egyrészt adott valamennyi leszorítóerőt az autónak, másrészt pedig megtisztította a hátsó szárny felé tartó levegőáramlatokat. Aztán egyszer csak elkezdett az egész egyre veszélyesebb lenni, amikor azt figyelhettük meg, hogy némelyik autón (gondolunk itt elsősorban a Haasra) a T-szárny nagyobb vibrációra is hajlamos, aminek törés is lett a vége. Az Ausztrál Nagydíjon, a második szabadedzésen az FIA le is szedette a Haas autójáról az alkatrészt, és csak annak fényében engedték az újbóli használatot, hogy az amerikai istállónál megerősítik az elemet. A T-szárny visszakerült, viszont egy idő után deformációs teszteknek kellett alávetni, főleg, miután Valtteri Bottas autóján is probléma adódott az alkatrésszel, és a letört elem komoly károkat okozott Max Verstappen autóján. A T-szárnyaknak innentől 100 Nm terhelést kellett kibírniuk úgy, hogy nem hajlanak meg 5 milliméternél jobban. A sokat szidott halót már 2015-ben felvetették ötletként, hogy azzal kellene védeni a versenyzők fejét. Elkezdődtek a tesztek, kiderült, hogy sok szempontból igencsak problémás a használata, többen azt mondták, több kárt csinál, mint hasznot, 2017-ben mégis úgy döntöttek a fejesek, hogy 2018-tól kötelező lesz a használata. Bár a csapatok többsége már kipróbálta az eszközt az autóján, ezeknek a legnagyobb része még csak egy demóverzió volt, amellyel elsősorban csak azt szerették volna tesztelni, mennyire (nem) zavarja a versenyzőket az elem a kilátásban. Az új kötelező alkatrész kialakítása, na meg az, hogy ennek kötelezővé tételét az FIA milyen későn döntötte el, komoly fejfájást okozott gyakorlatilag a komplett paddock-nak, a hírek szerint egyelőre egyedül a Force India van kész a végleges verzióval, bár már a McLaren és a Ferrari sem áll rosszul.

A Formula–1 (rövidítve: F1, magyarul rendszerint Forma–1, angolul: Formula One) az európai autóversenyek legmagasabb kategóriája, szabályait a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) határozza meg. A Formula–1-es világbajnokságban nyitott karosszériájú, együléses, atmoszferikus nyomáson működő belső égésű motor által hajtott autók vehetnek részt. A versenysorozat több állomásból, Grand Prix-ből (nagydíjból) áll, melyeket szilárd burkolatú, erre a célra kialakított zárt, vagy városi pályákon rendeznek. Az eredmények alapján évente két világbajnokot avatnak, egy egyénit és egy konstruktőrit (csapat-világbajnokság). A versenyeket több százmillióan nézik televízión, a világ több mint kétszáz országában. Az első Formula–1-es világbajnokságot 1950-ben rendezték.A Formula–1 történelmi központja Európa, ahonnan a dohányreklámok tilalma, valamint a feltörekvő ázsiai országok gazdasági nyomása miatt kezd kiszorulni. Ma már a világ számos pontján tartanak Formula–1-es nagydíjat, többek között Malajziában, Kínában, Bahreinben és Szingapúrban. 2012-ben húsz versenyt rendeztek, ebből nyolcat Európában, nyolcat Ázsiában. 1986 óta folyamatosan megrendezik a Formula–1 magyar nagydíjat, a versenysorozat sokáig egyetlen olyan futamát, amelyet volt szocialista országban rendeztek. Az autók a körülbelül 780 lóerős (a motor 610–620 lóerős, plusz a körönként 33 másodpercig elérhető KERS 160 lóereje), 15 000 percenkénti fordulatra korlátozott V6-os 1,6 literes motorok (2014-től V6-os motor, korábban V8-as) segítségével elérhetik a 350 km/órás sebességet, egyes kanyarokban 5 g-s erő is nehezülhet a versenyzőkre. A sportágban számos technikai újítás jelent meg története során. Az autókban a motor teljesítménye mellett sokat fejlődött az elektronika, az aerodinamika, a felfüggesztés és a gumiabroncsok. A Formula–1 a világ egyik legdrágább sportága, a csapatok költségeit nagyrészt szponzorok fedezik. A legnagyobb befolyással a Formula–1-ben a brit Bernie Ecclestone, a Formula One Management (FOM) elnöke rendelkezik.